Szeresd a magyart, és ne faragd le" - szóla, "erejét, formáját, durva kérgét róla:
Mert mi haszna simább, ha jól megfaragják? Nehezebb eltörni a faragatlan fát"

(Arany János)

Köszöntő

Rólunk
  • A Fejér Baranta
  • Edzések rendje
  • A Barantáról
  • Fokozatok
  • Barantás oldalak
  • Esemény naptár
  • Kedvenc oldalaink
  • Közhasznúság
  • Fotó album

    Rovás
  • A rovás alapjai
  • A rovás ABC-nk
  • Rovás gyakorlatok
  • Ligatúrák
  • Rovólap
  • F Ó R U M

    Privát üzenetek

    Költemények

    Kurultaj cikkek

    Magdi ,2008-07-03 22:19:28




    II. Magyar-Madjar törzsi találkozó (Kurultaj)


    Kőrösi Csoma Sándor munkája véget ért. Az oly rég óta keresett, kutatott, Közép-Ázsiában rekedt madjarokat (ejtsd:magyarokat) megtalálták.

    A baskírok, a kazáni tatárok, a közép-ázsiai karakalpakok, a kaukázusi balkárok, krími tatárok és a kazakok eredethagyományai a mai napig szívósan őrzik, hogy egyes nemzetségeik szoros kapcsolatban állnak a magyarsággal.
    Ezen mondák sok hasonlatosságot mutatnak a legrégibb magyar mondakinccsel. A mondákban közös az a momentum, hogy valamikor régen a nyugatra költözött "madjarok" vagy "madijarok" népének baskír földön maradt törzseitől származnak. Több török népcsoport, mint például az özbegek, a kirgizek, a türkmenek, az anatóliai törökök a magyarokat testvéreiknek tartják, illetőleg legközelebbi rokonaik közé számítják.
    A kazak törzsek egy része nemcsak a magyarországi kunoknak, hanem a magyarságnak is közeli rokonai.
    Bíró András Zsolt kutatónak a világon először sikerült egy teljes törzs antropológiai és genetikai felmérését elvégeznie Kazakisztánban, a Torgaj-vidékén. Az SNP-analízis eredmények alapján úgy tűnik, hogy a mai magyarországi lakosság egy részének az ősei és a kazakisztáni madjar populáció ősei között valamikor a múltban (mai történelmi és régészeti tudásunk szerint legalább 1300-1500 évvel ezelőtt) genetikai kapcsolat állt fenn. A magyar történelem során sokan sikertelenül keresték a keleten maradt magyarokat, most sikerült őket meglelni. A genetikai eredmény nagymértékben felülírja a magyarok származásáról eddig vallott elméleteket.

    Az eredmények hatására a mintegy négyezer főt számláló kazakisztáni madjar törzs 2007. júliusának elején megtartotta első (modern kori) nagy törzsi gyűlését /kurultaj/, ahol a helyi madjarok magyarországi testvéreiket is meghívták.
    Bíró András Zsolt és a Baranta Hagyományos Magyar Harcművészetek Szövetségének szervezésében egy 18 fős küldöttség képviselte hazánkat a kurultajon és az azt követő sport- és kulturális eseményeken.


    2008. augusztus 8-10-ig kerül megrendezésre a kazakisztáni madjar törzs és a magyarországi magyarság második találkozója (nagygyűlése). Kunszentmiklós határában, az avar kori feltételezett kagáni sírtól nem messze felállított táborban találkoznak egymással a résztvevők. A mintegy 100 jurtából, történelmi sátorból felépített táborban 500 barantás, 700 egyéb gyalogos hagyományőrző és 150 lovas, lovasíjász jelenik meg.

    A rendezvény igazi ?nagyközönség? program. A résztvevők bemutatói és az általuk megvalósítandó történelmi életképek mellett számtalan kézműves, vásáros, gyermek foglalkoztató színesíti a programot.


    A több mint ezer közreműködővel megvalósuló 3 napos látványos műsort szombat délután valóságos Kurultaj követi, ahol a kazakisztáni madjarok /torgaji magyarok/ vezetői, valamint a magyarság vezetői a két testvérnép és a magyarság közös sorsának további kérdéseiről tárgyalnak a nézők és a részvevők előtt.






    Vukics Ferenc őrnagy
    Kurultaj szervezőbizottságának elnöke
    Baranta
    Hagyományos Magyar Harcművészetek Szövetsége
    Nemzeti Válogatott Szövetségi Kapitány